Túrák és rendezvények

Miért éppen a Pányiki-szorosba?

Eddig üledékekről volt szó. Egyszer ugyan – amikor a Dési Tufa Formációról beszéltünk – volt szó vulkáni eredetről. Azt mondtuk, hogy a vulkáni tufák anyaga magmából származik, de keletkezési módja és megjelenése üledékes. No, ezzel ki is merült a tapasztalatunk azokra a kőzetekre vonatkozólag, amelyek a Föld mélyében keletkeznek. Márpedig azok, amelyek a Föld kérgének felépítésében részt vesznek, túlnyomó többségükben nem a felszínen keletkeznek (mint az üledékes kőzetek), hanem a mélyben.

Talán kevesen tudják, hogy a Hesdát-patak, mielőtt Sinfalvánál az Aranyosba ömlik, szép vízesést hoz létre egy sziklaszűkületben, lezúduló vize kis tóban gyűl össze. Nyáron a nap felmelegíti a hideg sziklákat és a patak vizét, kellemes fürdőhelyet alakítva ki. Ez a Csukás-tó és a Csukás-vízesés, a tordaiak Kis Acapulcónak nevezik ezt a vadregényes helyet.

Összeségében 50 kilométer és összesen 3000 méter szintkülönbségű túrákat tartottunk a múlt hét végén (június 16–17.), az e hét végén esedékes Albán Alpok bemelegítőjeként. Lehet, hogy jólfog majd a melegben mozgáshoz való hozzászokás is, de reméljük, nem az utóbb szokásos 30–35 fokos kánikulával találkozunk újra a Montenegro, Albánia és Koszovó között megosztott hegyekben.

Több tucatnyian az EKE-napi kiránduláson

Turistáink május 12-én Erdély-szerte megünneplik az EKE napját annak emlékére, hogy 121 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Kárpát Egyesület, a polgári turizmus természetszerető, kiránduló híveinek szervezete. A kolozsvári EKE több rendezvénnyel várta a természetkedvelőket erre a napra. A Bácsi-torokban szabadtéri fotókiállítást szervezett Bozsoki Adrienn és Szabó István, de vonatos túra is indult a Révi-szorosba, a Zichy-barlanghoz Sáska Pál vezetésével.

Május 19-én jelzést festettünk Türéből a Sárdi-rétre vezető úton. A Sárdi-rétnek egyedi növényvilága van, ott nyílik tavasszal a kockás liliom, de a nedvességet igénylő vadvirá-

Korábban azt ígértem, elindulunk Kolozsvártól távolabbi vidékek felé, hogy megismerkedhessünk olyan földtani képződményekkel is, amelyek városunk területén már vastagon fedve vannak fiatalabb képződmények által, vagy éppenséggel jelen sincsenek itt.

A földtörténeti korok utolsó időhatárán, a pleisztocén végén, illetve a holocén elején, úgy 10–11 ezer évvel ezelőtt keletkezett látványos képződmények megismerésére hívom ezúttal kirándulni olvasóimat.

A Monostor végén, a Szamosba szakadó Gorbó völgyének egyik legérdekesebb látnivalója a Cérna-forrás és környéke. Ha egy szép vasárnapon fel akarjuk keresni ezt a tájat, legcélszerűbb, ha a 10/B jelzésű autóbuszt vesszük igénybe. Ennek végállomásától, a Plecska-völgy alsó menedékházától, lassú hegymenetben igyekszünk a János-kút felé.

Március 25. az első tavaszias nap volt ebben az esztendőben. Ezúttal a Misid-völgyébe indultunk el, egy 20 km-es túrára. A hosszú tél és téli túrák után, melyeken hol kisebb, hol nagyobb hóban tapostunk ösvényt magunknak, már nagyon hiányzott egy tavaszi kirándulás és a meleg napsugár. Reggel 7 órakor indultunk kiskocsikkal Kolozsvárról, a túrát László Györgyi és Vlád Pál vezette.

Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 1970. április 22-én Amerikában mintegy 25 millióan emelték hangjukat a bolygó védelméért. Azóta ez a nap hivatalosan is a föld napja lett, szimbóluma a földgömb. „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” jelmondattal a magyar környezetvédők 1990-ben hozták létre a Föld Napja Alapítványt. A Föld napja alakalmából számos természetvédelmi rendezvényt tartanak világszerte.