Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén, a Kolozsvári Magyar Napok egyik rendezvényeként, az idén is fellobbant a Magyar Szolidaritás tüze. Igaz, egy kicsit rendhagyó módon. A Bácsi-torokban szoktuk meggyújtani a helyben összegyűjtött hulladék fából a tábortüzet, ami most szinte lehetetlennek tűnt a napok óta tartó esőzések, sáros utak, tűzgyújtásra alkalmatlan, elázott fa miatt. De szerencsére a gondviselés közbeszólt.
A Gorbó-patak felső szakaszán levő erdő rejtett tisztásán, a Szelicsei Magura (Kismagura) alatti bővizű, hideg, tiszta EKE-forrás sokáig a kolozsvári EKÉ-sek egyik kedvenc kirándulóhelye volt. Az utóbbi években ritkábban látogatjuk, hosszú az út, de tele is van nyájakat őrző harcias kutyákkal. Gondoltunk egy nagyot: keressünk új útvonalat!
Túrázók igazi paradicsoma a Retyezát. Mintha geológiai könyvet lapoznánk, kis területen találkozhatunk a magashegység minden arculatával: piramisszerű csúcsok, csipkézett gerincek, kőfolyások, morénák, kristálytiszta vizek vájta szurdokok, cirkusz- és teknővölgyek, zsombolyok és csillogó tengerszemek csodáltatják magukat minden lépésnél. A Déli-Kárpátok legnyugatibb csoportjához tartozó Retyezátnak több mint 60 csúcsa haladja meg a 2000 métert, 58 állandó és 40 időszakos gleccsertava van, közel 1100 növényfaj él itt, közülük 62 őshonos.
Kedvenc tavaszi kirándulóhelyeink közé tartozik a Szilágy megyei Tuszatelke (Tusa) közelében levő Berettyó-forrás. A Berettyó a Réz-hegység (Munţii Plopiş vagy Şes) Ponor nevű csúcsa alatt ered több forrásból. A legnagyobb a Toplica patakot tápláló Nagy-karsztforrás. A forrás környéke természetvédelmi rezerváció. Ezen a szakaszon a Berettyó (Barcău) meredek hegyoldalak közt tör előre, majd sík területeken folytatja útját és Magyarország területén ömlik a Sebes-Körösbe. Neve ősi magyar szó, jelentése: berekkel szegélyezett folyó.
Jövőre lesz kétszáz éve annak, hogy Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, műfordító, a nyelvújítás mozgalmának legjelentősebb alakja erdélyi körútra indult. Úti élményeit az Erdélyi levelek című művében tette közkinccsé. Mint arról már hírt adtunk az Erdélyben, az évforduló alkalmából a kolozsvári EKE szeretné végigjárni Kazinczy útját, felkeresni a településeket, ahol ő is járt. Idei kirándulásainkon igyekszünk Kazinczy-emlékhelyeket felkeresni, kapcsolatokat teremteni, gördülékenyebbé tenni a jövő évre tervezett emlékutat.
Május 9-én a kolozsvári EKE tagjai a Jókai Mór Teljesítménytúra szervezése mellett Csíksomlyóra tartó zarándokcsoportot vezettek Kolozs megyén keresztül. A Mariazelltől Csíksomlyóig Közép-Európán áthaladó Mária-út az idén már nem kerülte el Kolozsvárt.
Rekordszámú részvétellel – 186 személy, ebből 89 gyerek – szervezte meg idei első gyerektúráját április 26-án az EKE–Kolozsvár 1891 a Vlegyásza lábánál fekvő mamutfenyőkhöz, majd Erdély egyik legépebben megmaradt középkori vára, Sebesvár romjaihoz.
Kolozsvárról egynapos, gépjárműves túrával könnyen elérhető a Torockótól délre, Remete község közelében található Pilis-csúcs (Vârful Pleşii). 1250 m-es magasságával és jellegzetes gúla alakjával uralja a Bedellői-havasok panorámáját. Fentről minden irányban csodálatos a kilátás, Torockó is jól kivehető a Székelykővel, Torockószentgyörgy a várral, a Kőköz, a Bután-kő stb. A Pilis-csúcs az enyedi Bethlen-kollégium hajdani diákjainak kedvenc kirándulóhelye volt, Enyedtől a tetőig gyalog tették meg az utat, tanáraik kíséretével.
Szinte félidőben értünk Mezőtelegdre az ortodox húsvét második napján kora reggel, annyira néptelen volt az országút. A református templomban ötszáz éves graffitik és kuriózumnak számító építészeti elemek sokasága kényeztette a 25 fős társaságot. Az Élesd közeli Sólyomkőpestes határában további történeteket regéltek Sólyomkővár romjai. És finom a medvehagymás pesztó...
Kolozsvár egyik geológiai érdekességét alkotják a Feleki-hegy déli oldalában megfigyelhető homokkőgömbök. Az óriási kugligolyókhoz hasonló képződményekkel – a „feleki gömbökkel”, ahogyan dr. Koch Antal geológus professzor nevezte őket – Györgyfalvától Szelicséig mindenütt találkozhatunk. A homokkőgömbök a hajdani tengerfenék homokjából jöttek létre, a homokszemek lerakódtak és oldott mészkő által cementálódtak egy központi mag köré, öklömnyi nagyságútól több mázsányi súlyú gömböket alkotva.
