Kirándulás a Szászsebes melletti Veres-marthoz (Vörös-szakadék)

Kovács D. Zsuzsa

Mindenkit szeretettel várunk autóbuszos kirándulásunkra, amelyet  2020. október 11-én szervezünk a Szászsebes melletti Veres-mart természeti képződményekhez (Vörös-szakadékként is ismert) Wanek Ferenc geológus szakvezetésével. A túra hossza 8-10 km oda-vissza, javasolt a túracipő és a túrabot használata. Indulás: október 11-én, vasárnap reggel 8:00-kor a volt FLIP üzlet (buszmegálló, Mihai Viteazul (volt Széchenyi) tér 9A szám) elől.
A buszban a helyek száma korlátozott, ezért előzetesen kell jelentkezni, legkésőbb október 2-án, pénteken 16 óráig az alábbi linkre kattintva.
Figyelem! A jelentkezés a részvételi díj kifizetésével válik véglegessé.
A részvételi díj EKE-tagoknak és 18 éven aluliaknak 40 lej, a többi résztvevő számára 50 lej.

Az utazási költségeket előre ki kell fizetni, legkésőbb október 5-én, hétfőn 18 óráig, a következőképpen:
•   készpénzben, az EKE – Kolozsvár 1891 ideiglenes ügyfélszolgálati irodájában: Kolozsvár, 1989 December 21 sugárút 116, az udvaron, baloldali épület, hétköznaponként 9-18 óra között
•    banki átutalással a kolozsvári EKE bankszámlájára:
Bank neve: OTP Bank Romania
Számlatulajdonos: ASOCIATIA ERDELYI KARPAT EGYESULET – KOLOZSVAR 1891
Bankszámlaszám: RO12OTPV200001142190RO01
Befizetés célja (detalii): DONATIE EXCURSIE RAPA ROSIE 2020  <résztvevő neve>

Banki átutalás esetén kérjük e-mailen elküldeni az átutalási bizonylatot.
FIGYELEM! A befizetett összegeket nem térítjük vissza; ha valaki le szeretné mondani a jelentkezését, kereshet maga helyett más személyt, akinek egyéni egyezség szerint átadja a helyét.

Veres-mart

Wanek Ferenc csalogató írása talán azokat is meggyőzi, akik nem is sejtik, miről maradnának le, ha kihagynák a kirándulást.

Aki vonaton vagy autóval közeledik Szászsebes felé, lehetetlen, hogy kelet felé kitekintve ne figyeljen fel a Maros bal partján szembeötlő képződményre. Ezt formailag egyrészt a Maros alámosása alakította meredek oldallá, majd az esővíz modellálta toronyszerű képződményeit, amelyek között néhány vízszintes „rizalit” töri meg a függőleges rendbe igyekvő formavilágot. Miért is érdekes? Nagyon sok – geológiai, őslénytani, földfelszínalaktani, botanikai és nem utolsósorban esztétikai, sőt tudománytörténeti – szempontból.

A kőzetek, amelyek a Veres-mart (Râpa Roşie) oldalát alkotják, földtörténetileg a késő kréta időből valók, azaz úgy 72–66 millió évesek. Emberi léptékkel ez irtózatosan soknak tűnik, de a Föld létéhez viszonyítva kevés idő. Ha a Föld teljes korához (4,7 milliárd év) viszonyítjuk, mégpedig úgy, hogy azt egy évnek vesszük, akkor bizony ezeknek a rétegeknek a születését éppen karácsony napjára pontosíthatjuk. Keletkezési körülményeiről a geológusoknak sikerült megállapítaniuk, hogy itt akkor, szárazföldperemi, folyóvízi deltaszerű vidék volt. Ez egyrészt bosszantó is a szakemberek számára, mert a korazonosítást megnehezíti a standard rétegbeosztás alapjául szolgáló tengeri kövületek teljes hiánya (csak áthalmozott korábbi ilyen állatmaradványokra lelni, azok meg félrevezetők). Szerencsére, igen ritka, de nagyon értékes szárazföldi gerincesmaradványok is előkerültek innen.
No, éppen ezek a gerincesmaradványok adják meg az őslénytani értékét e helynek. Igaz, az ilyen deltavidéki szárazföldi üledékek, mintegy meleg éghajlatú szigetvilág termékei, ugyan csak foltonként, de elég széles elterjedésűek a Hátszegi-medencétől nagyjából eddig – legalábbis a felszínen. Hiszen látjuk, itt is rendesen pusztítja az erózió, másutt meg fiatalabb üledékek fedik. De ahol e rétegek felszínközelben is vannak, vastag, a közelmúltban (negyedidőszak) lerakódott folyami üledékek vagy talaj fedi őket. Ez teszi kiváltságossá a helyet. Itt találta Vremir Mátyás, az alig egy hónapja eltemetett fiatal és rendkívül tehetséges őslénytanászunk a világ eddig ismert legnagyobb szárnyfesztávolságú repülő őshüllőjének csontmaradványait is.
Amint az elején már írtam, a késő kréta kori rétegeket egyrészt folyóvízi, másrészt csepp- és árkos erózió alakította. Az ilyen, növényzettől megfosztott eróziós felszínt nevezik a szakemberek angol eredetű szóval badlandsnek. Ezért helyes a magyar neve: Veres-mart – mert vízerózió alakította meredek felszín („mart”), nem pedig suvadás vagy csuszamlás („szakadék”). (A románban is „râpă”, nem „ruptură”.)
A szabdalt felszínen, a napfényre kitettség és a nedvesség változatossága révén apró, nagyon sokféle élőhely, velük együtt lokális élettársulások alakulhattak ki.
Amint említettem, botanikailag is nevezetes, hiszen ilyen jelleggel is helyezték eredetileg védelem alá. A döntően sztyepp típusú növénytársulásaiból kimagasló értékű a csikófark (Ephedra distachya), egy ősi, primitív, nyitvatermő magvas növény, amely legközelebb Torda hasadékánál fordul elő, ott is szigorú védelem alatt. De nem ez az egyetlen flóraritkasága a helynek, hiszen virít itt egy őshonos (endemikus) szegfű-féle (Dianthus serotinus), meg más is.
Az esztétikai értékét nemcsak az eróziós formák adják, hanem az a különlegesség is, amit a bevezetőben „rizalit”-ként nevesítettem. Ez a szó az építőművészetben használatos, az épületek függőleges tagolását megtörő, rendszerint a homlokzat egészét átfogó, kiugró vízszintes díszítőelem neve. Itt számunkra ezt az elemet a laza, durva törmelékes rétegek közé ritmikusan beépült agyagosabb, ellenállóbb rétegecskék alkotják.
Tartsatok hát velünk, mindezt közelebbről megismerni, megcsodálni. Csoportos kirándulás október 11-én, vasárnap (részletek a bakancslistában).

 

Honlapunk fejlesztésének támogatói:
Communitas alapitvány Bethlen Gábor alap