A Túri-hasadéktól a Tordai-hasadékig
Czárán Gyula „Szent László körútja” nyomában
Vannak kirándulóhelyek, amelyekkel igazságtalanul bánt el a természet és az emberek is. Ilyen sorsa van Kolozsvártól 20 km-re, Tordatúr és Koppánd között fekvő csodálatos természeti képződménynek, a Túri-hasadéknak. A Peterd-Szind gerincbe vágott vadregényes sziklaszorost a Feleki gerinc oldalából, az Őzek-völgyéből eredő, és az Aranyosba torkolló Rákos-patak hozta létre. A Túri-hasadékot kevés turista látogatja, mivel az ismertebb Tordai-hasadék elvonja róla a figyelmet, pedig sokkal vadabb és szépségben vetekedhet vele. A Tordai-hasadék messziről magára vonja a figyelmet jellegzetes V alakjával, amely jól látható a Feleki gerincen levő Árpád (Peana – 833 m) csúcsról, Tordáról, az Aranyos völgyében levő Mészkő (Cheia) faluból, Enyed felől közeledve az országútról, de még Aranyosgyéres környékén a vonatból is. Ezzel ellentétben a Torockói-hegyek legészakibb nyúlványába vájt Túri-hasadék, bár Túrtól csak 2 kilométerre húzódik, de a Kolozsvár–Torda országúttal majdnem párhuzamos, tekintélyes mészkőszurdok, az országút magasságából nem is látható. A hasadék hossza 1850 méter, ferdén vágja át a gerincet, s Koppánd irányában, kanyargós völgyben folytatódik. A völgy jobb oldalán a Peterdi-tető (667 m), baloldalt a Kőhegy (580 m) és a Koppánd-tető (530 m) emelkedik.
Alsójáráról (Iara) autóbusszal indulunk Borrév (Buru) felé, majd az Aranyos völgyén Tordáig, ahonnan Koppándra (Kopăceni) érkezünk. Az autóbusszal megtett távolság 35 km. Koppándtól gyalog vágunk át a falun, majd a patakvölgyön a hasadék bejáratáig (eddig 5 km). A hasadék bejárata előtti térség sajnos 1994-től magánterület, beépítették. Más lehetőség híján áthaladtunk rajta, a patakon is, itt még száraz lábbal, és folytattuk utunkat a víz folyásával szemben, felfelé a völgyön, hol az egyik, hol a másik oldalán a pataknak.
A Túri-hasadékot nem lehet száraz lábbal bejárni, legalább tízszer kelünk át a vízen, mivel nincsenek pallók, hidacskák. A síkos köveken óvatosan lépkedünk, hogy elkerüljük a kellemetlen hideg fürdést a patakban. A szoros alsó része szélesebb és talán a leglátványosabb, mindkét oldalon hatalmas sziklafalak fogják közre. Ellentétben a Tordai-hasadék többnyire sima falaival, itt mintha a természet külön kifaragott, kicsipkézett volna minden sziklaalakzatot. Nemsokára eljutottunk a Czárán Gyula emléktáblához, amelyet az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben avatott a hasadékban. Mint tudjuk, Czárán Gyula (1847–1906) az Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja volt, sajnos személye és tevékenysége szinte feledésbe merült. Végigjárva az útvonalat, Czárán turisztikai jelzéseket festett és kedvenc kirándulóhelye volt a Túri-hasadék. Fennmaradt műveiben e vidék részletes leírása is fellelhető, szó van egy „Szent László körút”-ról is, azokat a helyeket foglalja egy látványos körútba, amelyek a nagy király életéhez és harcaihoz kapcsolódó mondákhoz kötődnek.
De Czárán Gyula előtt már Orbán Balázs (1829–1890) pontos és részletes leírást készített erről a helyről. Útleírását követve megpróbáltuk felismerni az általa megnevezett helyeket, sziklákat, barlangokat. Czárán írásaiban a Túri-hasadék alsó bejáratától középig, a Décsenge csermely árkáig járható az út, onnan egy sziklaszűkület miatt vissza kell fordulni, Orbán Balázs Túrból indult, és az illető szakaszt mintegy 100 lépés vízben gázolással győzte le.
A kitágult szorosnál a Décsenge csermely ömlik össze a Rákos-patakkal. Itt a sziklatömbök érdekes, furcsa, bizarr alakokat vesznek fel: Szent István szobra, katedrális, felfelé ívelő mutatóujj. A Kutyák sziklája csaknem függőleges, megközelíthetetlen sziklarepedéseiben baglyok huhognak és vércsék visítoznak, nevét arról kapta, hogy e sziklaszál tetejéről szokták a kóborló kutyákat ledobni. A Podmolák oldal meredek sziklái közepén a Legények barlangja rejtőzik, ahova nagyon meredek ösvény vezet, katonafogdosás idejében a túri legények oda bújtak el.
A hasadék bejárata és kijárata közt a szintkülönbség kb. 105 méter, a patak gyors sodrású, több kisebb vízesés alakult ki (a legnagyobb 3 m), ezeket kis tavacskák (úgymond borbonák) követik, melyek helyenként mélyebbek és lassú áramlásúak. A szoros egész hosszában elnyújtott S betű alakú, Túr felé haladva mind jobban összeszűkül. Nehezen haladunk, hol a sziklafalba kapaszkodva, hol vízben gázolva, már-már kételkedve abban, hogy elérjük a szoros végét. Kicsit megrémítenek a meredek sziklafalak, járható, kényelmes ösvényről álmodunk. Még néhányszor átkelünk a vízen, és megpillantjuk a hasadék felső végét. Fáradságot feledve, újabb élménnyel gazdagabban lépünk ki a sziklaszurdokból, azzal a jóleső érzéssel, hogy sikerült ezt is bejárni. Túr faluban hitetlenkedve nézzük, mire volt képes ez a csepp patak.
A Túri-hasadék növényvilágát körülbelül 480–485 növényfaj alkotja, többségük azonos a közeli Tordai-hasadék flóráját alkotó fajokkal. 1952-ben a Turdeana tordai gyár a hasadék Túr felőli részén kőbányát létesített, a kitermelés nyomán a hasadék közel negyede eltűnt. 1994-ben a kőbányát leállítják, a hasadékot védetté nyilvánítják. Attól fogva a Túri-hasadékban nincs kitermelés, a kőbányászat viszont a mai napig folyik a szomszédos községben, Szinden.
A szoros bejárása nehéz, 2–2 ½ órát vesz igénybe. Túrból tovább indulunk a szindi kőfejtő irányába a piros kereszt jelzést követve, amely a Jókai 55-ös teljesítménytúra egy szakaszával is egybeesik. Utunk a hasadék Szind felőli oldalán halad, megcsodálhatjuk fentről is a hasadékot. Egész más szemmel nézzük most, ismerve hogy a mélyben milyen vad sziklakanyont rejteget. Átmegyünk az átjárón az erdélyi autópálya felett és elérjük a Magyarpeterdre vezető utat.
„A Koppándról Peterdre vezető nagy úton egy fekvése s alakjánál fogva igen érdekes sziklaforrás hívja fel magára a figyelmet az utas figyelmét. Körülötte sehol semmi nyoma víznek; minden száraz; szép zöld vetések és legelők minden felé. S íme a gyepes lejtő közepén egyszerre simára s gömbölyűre kiesztergályozott kis sziklamedencék tűnnek fel, melyekből friss forrásvíz csergedez a két felsőben tömör sziklából törve elő, s úgy csobogva tovább az alsóbbakba. A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyílt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrássá vált, s így támadt a sisak alakú másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába. A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt.” (Czárán Gyula)
A hagyomány szerint Szentlászló falu keletkezése is Szent László király nevéhez fűződik, a kunok kezéből kiszabadított foglyok egy része ide telepedett le. A Szentlászló és Léta környékén található tökéletes kerek, pénz alakú, csigakövületeket a nép mai napig Szent László-pénznek (kőpénznek) nevezi.
Elhagyva az átjárót az autópálya felett, bal felé térünk, elhaladunk a kőbánya előtt és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedünk Szindre (Sânduleşti), majd továbbmegyünk a Tordai-hasadék irányába. Nemsokára látszanak a hasadék sziklái, szemben a Hesdát -patak, mely a Tordai-hasadékból kilépve nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön. Elhagyjuk a szekérutat, amely balra fordul Mészkő (Cheia) irányába, az eleinte füves ösvényt erdei ösvény váltja fel amelyen leereszkedünk a Tordai-hasadéki menedékházhoz. Túrból 3 óra utat teszünk meg.
Megpihenhetünk a menedékház mellett, akinek kedve van, elsétálhat velünk a hasadékig. A 2010. nyári esőzések sajnos komoly károkat okoztak, két hidat tejesen elmostak, egy harmadik kicsit megrongálódott, csak az első maradt épen. Viszont a hidak helyreállításán dolgoznak. A Tordai-hasadékon átvezető ösvény kényelmes sétaút a Túri-hasadékhoz képest, szoros sziklafalai itt is lenyűgözik a látogatót.
A Szent László mondakörhöz kapcsolódik a Tordai-hasadék keletkezésére vonatkozó népi hiedelem is. „Magának a nagy tordai hasadéknak a keletkezését is tudvalevőleg azzal magyarázzák e mondák, hogy a kúnoktól üldözött szent király megmentésére repedt szét a hegy csoda módon mögötte s e hirtelen támadt hasadék nyelte magába az őt már-már beérő ellenségeit.”(Czárán Gyula)
A hasadékban tett sétára 1–1 ½ órát szánunk. Kijövünk a hasadékból, és elindulunk a kanyargós úton felfelé (30 perc) az autóbuszok parkolóhelyéig, még 25 km-re vagyunk Alsójárától. Itt autóbuszra ülünk és visszatérünk a táborba.
Pál Gyöngyi
