Erdélyi Gyopár, 4.

Mackó köszön vissza a legfrissebb Erdélyi Gyopár címlapjáról, a cikk Dezső László különös barátságát írja le, amely nem mással, mint egy barnamedvével, Lekvárral köttetett. Szintén ő, az Erdélyi Kárpát-Egyesület leköszönő elnöke vezércikkben búcsúzik a tagságtól, és arra hívja fel a figyelmet, hogy „ha az EKE szellemiségét szolgáljuk, azáltal Erdélyt és magyarságunkat is építjük”.
Színes, tartalmas az év negyedik Erdélyi Gyopára is. Említésre méltó, hogy az EKE folyóirata a Magyar Művészetért Ex Libris díját vehette át. Az elismerések mindig jólesnek, minden bizonnyal az EKE-napi pályázatra jelentkezők számára is: a friss lapszámban közlik a díjazottak névsorát, a kiértékelést és a pályamunkák legjavának egy részét is.
Továbbá olvashatunk a Bucsecs Natúrparkról, felelevenítik Tatrang múltját, a csíkszentmártoni Szent Anna-gyógyforráshoz kalauzolják az olvasókat. Tudják, mit jelent a kifejezés, hogy ájos fülű juh? Ez is kiderül a friss lapszámból, melyben megismerkedhetünk Holdunkkal, szemlélhetjük a nyarat a gombász szemével, illetve a gyógynövények jó ismerőinek lehetünk társai egy egészségmegőrző gyűjtögető körúton.
Feladvány és keresztrejtvény teszi lehetővé, hogy értékes ajándékokat nyerjenek, augusztusi és szeptemberi túralehetőségek csábítják az olvasókat, hogy az ekésekkel tartsanak, a természetben éljenek, járjanak.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát keresse az EKE-osztályoknál!