Június 8-án a kolozsvári ekések a Szent János-kútnál emlékeztek meg az elmúlt idők forrásfoglalóiról, kiépítőiről. De hány éves is a forrás?
Nepomuki Szent Jánost a vizek védőszentjeként tisztelték, róla nevezhették el már jó néhány évszázada a Plecska völgyében levő forrást. Kolozsvár környékének nem is olyan rég egyik legismertebb és leglátogatottabb kirándulóhelye volt, napjainkban már kerítések között körülményesebb a megközelítése. Xántus János szerint középkori okiratok 7 forrást említenek a környéken, Orosz Ferenc a kút közelében név nélkül más 5 forrást jelez. A felette levő forrást (a volt vendéglőnél) Szent Aloisius-forrásnak nevezték, völgymenet az Erzsébet-forrás található.
1876-ban Hirschfeld Sándor foglalta először Tauffer Ákossal a Bükk-erdő legszebb forrásait, a későbbi Majláth-kutat, ugyanakkor a Szent János-kutat is, Schrammer nevű kőművesmesterrel saját költségén. Szintén Hirschfeld Sándor állította a Szent János-kút mellé 1889-ben a Nagy János kőfaragó, szobrász által készített Szent János-szobrot, valamint ő íratta E. Kovács Gyula kolozsvári színésszel a forráson kőbe vésett sorokat a Szent János-kútról:
Szent János kút.
Itt a szent kút fáradt lélek
Üdüléssel kínál téged.
Csend, árny, lomb, víz, hűvös, tiszta
Önmagadnak ez ad vissza.
Itt kibékül az ősember, önmagával s az Istennel.
1894-ben az EKE Kolozs vármegyei osztálya a római katolikus status igazgatóságának engedélyével átvette a forrás kezelését, főleg Hirschfeld Sándornak és Hangay Oktávnak köszönhetően rendbe hozták, igen kellemes kirándulóhelyet alakítottak ki itt. A kút előtti patakon hidat emeltek, a Szent János szobrából kibugyogó csorgót kijavíttatták, a szobor körül gyeppadokat csináltattak, a magaslat egyik szép pontjára deszkapadokat és asztalokat helyeztek. A munkálatok 50 forint 22 krajcárba kerültek. Az avatás az év első kirándulásakor történt, 1894. április 18-án (mintegy 100 résztvevővel). Avatóbeszédet mondott dr. Szádeczky Lajos osztályelnök, majd Hirschfeld Sándor vendégül látta a társaságot.
A kút és környéke rendbehozatalára 1909 tavaszán új mozgalom indult, többen pénzadományokkal járultak hozzá a költségekhez, s a Feszl József éttermében összegyűlő iparosok vállalták az önkéntes munkát. A felújított kutat egy kirándulás alkalmával, 1909. augusztus 6-án, egy nap alatt építették fel. Természetesen előzőleg előkészítették a forrást és környékét (kiszállították a köveket, a márványtáblát a rávésett szöveggel – ugyanaz az E. Kovács Gyula-vers – a szerszámokat, cementet vasrácsot). Gerstenbrein Tamás kőfaragó mester, Spáda János építész és Kapcza Imre lakatosmester új kőmedencét épített, körülötte és felette kőfalat húztak. A tömegesen érkező kirándulók is részt vettek a munkában, a hölgyek főztek. Ebéd után M. Kovács Géza EKE-főtitkár tartott avatóbeszédet, a kutat Szekeres József plébános szentelte fel.
A múlt század 20-as évei közepén a Szent János-kút körüli erdőt kivágták, a 30-as évek elején a kút mellett vendéglő is épült. Ennek aszfaltozott kettős tekepályája Orosz Ferenc szerint a külföldi pályákat is fölülmúlta. Többszöri felújítás után a Gyopár Turista Egyesület 1942-ben teljesen újrafoglalta. A háború végére az aranybetűs márványtáblát összelőtték és eltávolították.
Az idén tehát a Szent János-kút első EKE-foglalása (1894) óta 120 év telt el, az 1909-es átépítésnek a 105. évfordulóját ünnepeljük.
Tóthpál Tamás
