Kolozsvár területe
A téres lapályon, ahol a Szamos ezüstszalagja szeszélyes kanyarulatokban végighalad, a városon kívül, nem igen dúsan termő, de jókora szántóföldek terülnek el, és amint ezekről a hegyoldalakra érünk, mindenütt szőlőültetvények, gyümölcsösök, a várossal közvetlen összeköttetésben a Kőmál, Hója, Kányamál, Brétfű, Szt. Györgyhegy alkotnak a város részére nyári lakásokkal tarkázott lombkoszorút, míg fönnebb a feleki, a Lomb, a hójai erdő és főként a messzi távolban magasan emelkedő gyalui havasok emelik a táj festői szépségét.
Kolozsvár olyan területen fekszik, amelynél alkalmasabbat Erdély északi részén egy nagyváros alapítására ma sem lehetne találni. Három völgy: a Szamos, Nádas és Kajántói patak völgye fut e helyen össze s együttesen alkotnak egy szép tért, melynél alkalmasabbat, a háta megett levő nyugati hegycsoportig és leereszkedve róla Nagyváradig, délre az Aranyos és Maros teréig sehol sem találhatni. A Szamos és Nádas völgyének összefutásánál a vízválasztó hegy Kolozsvárt egy sziklás csúcsban, a Fellegvárban végződik, mely mintegy őrhelyül kínálkozik a közvetlen alatta elterülő városnak.
Nyugatra a hegyek felé szintén erődítésre alkalmas zárt fennsíkkal végződik a táj, és itt a kolozsmonostori jól megerősített káptalan és hiteles hely állott, melynek templomából a szentély ma is épségben megvan. Eként messze földnek, három völgynek és a vele összeköttetésben álló hegységnek nyugatra Nagyváradig, északra Szamosújvárig, délre Tordáig Kolozsvár volt a vidék kulcsa. Innen származik tekintélyes szerepe a múltban is, ameddig csak a történelem ezen vidékről beszélni tud. (b. k.)
A városhoz tartozó birtokjavak
Kolozsvár városa gazdag volt, s nemcsak kincsekkel s a szerencse egyébb javaival dicsekedett, hanem még avval is, hogy Magyarország dícső emlékezetű néhai királyai bebizonyított hűségét s hív szolgálatát királyi dícsérő oklevelekkel kiemelték, érdemelt részjószágokkal, sőt egész és csonkítlan birtokok s egyéb jogokkal bizonyos vármegyékben megajándékozták. Bírt ugyanis Torda megyében három egész helységet, úgymint: Asszonyfalvát, Alsó- és Felső-Fülét; Kolozs megyében Kóród helységét, s Apahida nagyobb részét, tulajdonosaitól saját pénzén szerezve; Belső-Szolnok megyében birtokai voltak: két egész jószág s négy részjószág, ugymint Gyurkapataka, Kabalapataka, Tormapataka, Lapupataka, Véck és Hosszúmező, Báthori Zsigmond fejedelem adományozásából, melyek Kende László és Zsigmond hűtlenségük következtében szállottak reá; a kolozsvári határban pedig a Felek nevű királyi alapítványt, a város közelében, a Szamoson levő egy négy s egy ötkerekű malommal; mindezekből azonban az elésorolt viszontagságok s idők mostohasága folytán kiforgattatván s megfosztván, egyedül áll a város. (v. j.)
