Ady ünnepség a szülőfaluban

Harmincadik alkalommal szervezte meg az Érmindszenti Zarándoklatot a Tasnádi Ady-Kölcsey Kulturális Egyesület nagy költőnk, Ady Endre születésnapjához legközelebb eső szombaton. Mivel az ünnepség 10 órakor kezdődött, nehéz lett volna odaérni, ha aznap reggel indulunk. Ezért hát három naposra terveztük szatmári utunkat, november 22-24. között. Látnivaló akad bőven, hiszen ez a vidék Erdélynek irodalmi emlékhelyekben leggazdagabb területe. Ady és Petőfi életének különböző szakaszai kapcsolódnak szatmári helyszínekhez, de találunk látnivalókat Kölcseyvel, Kazinczyval, és Kaffka Margittal kapcsolatban is.
Kirándulásunk első napján Erdődre látogattunk, amely egykor Drágffy birtok volt. Mátyás király 1481-ben kedvelt hívének, Drágffy Bertalan pohárnokmesternek engedélyt adott, hogy a birtokán bárhol várat építhessen. Hozzá köthető Erdőd várának megalapozása, ami a továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgált. Eme korai erődítmény felépítéséről nincsenek pontos adataink. Valószínűleg a 15-16. század fordulójára készült el a magas és vastag falakkal, öt toronnyal épült erősség. Erdőd 1503-ban mezővárosi rangot kapott. Ez a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom részévé váló magyar területek és a török szultán függőségébe kényszerült, de ténylegesen önálló Erdélyi Fejedelemség között. Éppen ezért gyakorta vonultak fel ellenséges csapatok, hogy hatalmukba vegyék az erődítményt. A romos vár helyére 1730-ban az új birtokos, Károlyi Sándor gróf földesúr egy 36 szobás, négytornyú barokk várkastélyt emeltetett a megmaradt kövekből és újonnan égetett téglából. A 19. századra elvesztette a főúri rezidencia funkcióját, de az uradalmi tiszttartóknak jó lakásul szolgált. Itt élt az 1840-es években Szendrey Ignácz uradalmi felügyelő családjával együtt. Júlia nevű leányát egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándor, aki már a korszak ünnepelt költőjének számított. Az apa ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdődi várkastély kápolnájában örök hűséget esküdtek egymásnak. Mézesheteiket a közeli koltói Teleki-kastélyban töltötték, Petőfi itt alkotta meg legszebb szerelmes verseit. A várkápolna oltára, amely előtt örök hűséget esküdtek egymásnak, a Szatmárnémeti püspöki palotába került, ahol 1991-ben Reizer Pál püspök restauráltatta, és a püspöki magánkápolnában kapott méltó helyet. A várkastéllyal szemben, az út túloldalán egy emlékkő jelzi a helyet, ahol a költő gyakran elidőzött. Az emlékkövön idézet a Te vagy, te vagy, barna kislány… című Petőfi versből:

“Álldogálok a tó partján
Szomorúfűz mellett” (Petőfi, 1846.)


Ezelőtt hat évvel jártunk már a várkastélyban, akkor csak épphogy befejezték az Európai Uniós pályázati pénzből finanszírozott felújítást, a termek üresek voltak még, a román nyelvű tárlatvezetés enyhén szólva történelemferdítő volt. Azóta változott a helyzet, az udvaron Drágffy Bertalan mellszobra várja a látogatókat, román, magyar felirattal, a termekben a várkastély és lakói történetét olvashatjuk szintén kétnyelvű pannókon. A kiállított anyag: címerek, páncélok, fegyverek, ruházati cikkek, bútordarabok, többnyire újonnan készült, korhű tárgyak. Az egykori kápolnában Petőfiről és Júliáról állítottak össze egy kiállítást, ahol az erdődi levéltárban megtalált házassági bejegyzésük másolata is megtalálható. A tárlatvezetés természetesen most is román nyelvű, de valós. Kérdés, hogy másoknak is ugyanezt mondják? Az persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy van olyan kiállítás is, aminek semmi köze a várhoz. Ettől eltekintve, érdemes felkeresni a várat. A látogatást az ötszáz éves borospincében fejeztük be, persze bor nélkül. A legenda szerint ebből a pincéből indult az az alagút, amely összekötötte a várat a nagykárolyi kastéllyal, és amelyben maga II. Rákóczi Ferenc is többször járt.
Ezután Erdőd templomait kerestük fel. A mai római katolikus templom elődje már a XIII. században állt. A mai templomot 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette Nagyboldogasszony tiszteletére. Az idők folyamán hol a katolikus, hol a református vallást tisztelték benne, ugyanis a nemsokára bekövetkező reformáció során a Drágffy család református hitre tért, vele együtt a település és lakói is reformátussá váltak, természetesen templomukkal együtt. 1545. szeptember 20-án az erdődi templomban tartották meg az első partiumi református zsinatot Szatmár megye és a Szilágyság lelkészei, majd 10 év múlva újabb zsinatot tartottak. Ezért nevezik Erdődöt a partiumi protestantizmus bölcsőjének.
A 18. században a kuruc-labanc harcot lezáró 1711-es szatmári béke után a Habsburgok Szatmár vármegyébe katolikus svábokat telepítettek, hogy nehogy eszébe jusson a helybeli magyaroknak újból fellázadni a rendszer ellen. Erdődről el kellett mennie minden reformátusnak, a templomot visszaadták a katolikusoknak. Több mint száz év múlva telepedhettek be újra reformátusok Erdődre. Iskolát építettek, amit vasárnap imaházként használtak, az istentiszteletet a tanító tartotta. Templomépítési tervüket a történelem viharai megakadályozták, szinte újabb száz évnek kellett eltelnie, hogy a régi imaházat és iskolát templommá alakíthassák át. Ez 2004-re készült, a II. Erdődi Zsinat 450 éves évfordulóját 2005-ben már az új templomban ünnepelhették. A templom előtt áll Petőfi Sándor és Szendrey Júlia mellszobra, amelyet Deák Árpád nagyváradi képzőművész tervezett és Szántó Csaba szovátai szobrász öntött bronzba.
A régi templom, amelyet a katolikusok visszakaptak, 1834-ben súlyosan megrongálódott egy földrengésben, ezért 1860-ban Károlyi Lajos gróf felújíttatta. Ybl Miklós tervei alapján az addig egyhajós templomot háromhajóssá bővítették és magas toronnyal is ellátták. 1982-ben az épületet teljes körűen felújították 500 éves jubileuma alkalmából. Jelenleg római katolikus Nagyboldogasszony plébániatemplomként működik. Előtte áll az 1442-ben itt született Bakócz Tamás szobra, aki esztergomi érsek, majd bíboros lett. Ő volt eddig az egyetlen magyar egyházi méltóság, aki valaha is pápaválasztás esélyesének számított.
Kirándulásunk második napján Érmindszentre mentünk, Ady Endre (1877-1919) születésnapja alkalmából szervezett emlékünnepségen vettünk részt.  A millenniumtól a világháború koráig lezajló évek szellemi vajúdásainak, erkölcsi válságának, riasztó ellentétekkel való viaskodásának Ady Endre a legnagyobb hatású költője. Szerelme más volt, mint az addigi költőké; filozófiája a pesszimista életszemlélet marcangolása volt; politikájában az úri hagyományok ellen támadó proletárosztály harcos elkeseredése lobbant lángra. Petőfi Sándor óta egyetlen magyar lírikus sem keltett akkora hatást, mint az Új Versek költője. A figyelemre már alig méltatott lírát ő helyezte ismét az irodalmi érdeklődés középpontjába. Az Ady emlékünnepség a helyi református templomban kezdődött, majd a szülőház udvarán folytatódott. A köszöntő beszédek elhangzása után egy irodalom tanárnő Móricz Zsigmond: Adyról című írását olvasta fel, majd a nagykárolyi és a tasnádi líceumok diákjai Ady verseket szavaltak. Az ünnepség a szülőház udvarán álló Ady szobor koszorúzásával ért véget, amely során mi is elhelyeztük koszorúnkat egyesületünk nevében. Felemelő, Adyhoz méltó, szép ünnepség volt.
Innen a közeli Sződemeterre mentünk, ahol Kölcsey Ferenc (1790-1838), a magyarok nemzeti imájának szerzője született. A Kölcsey család nem élt Sződemeteren, csakhogy abban az időben az volt a szokás, hogy a fiatalasszony legalább az első gyerekét a szülői házban szülje meg. Ezért tartózkodott a szüleinél, Sződemeteren Kölcsey Ferenc születésének idején édesanyja, Bölöni Ágnes. Így lehetséges, hogy az egykori Bölöni kúriát ma Kölcsey szülőházaként emlegetik. Az egykori szülőházban, amelyben ma görög katolikus parókia működik, mindössze egy emléktábla emlékeztet Kölcsey Ferencre.
A sződemeteri református templom mellett a helyi református gyülekezet birtokában álló épületben rendeztek be egy kis emlékházat a költő tiszteletére, hosszú ideig csak ez a kis ház ápolta a Himnusz szerzőjének emlékét a szülőfaluban és a református templom udvarában 1994-ben állított teljes alakos, az életnagyságnál azonban kisebb Kölcsey Ferenc szobor. Ez változott meg a Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ átadásával, amit az idén fejeztek be és avattak fel. A munkálatok során felújították a templomot és az eddig emlékházként működő kis házat is. Az új központban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett be nagyszerű kiállítást Kölcsey életéről, munkásságáról, ezt a kiállítást néztük meg mi is. Természetesen a Himnusz eléneklésével fejeztük be sződemeteri látogatásunkat, ahol végre méltó emlékhelye van Kölcsey Ferencnek.
A délutánokat a krasznamihályfalvi termálfürdőben töltöttük, ahol a szállásunk is volt. A harmadik napon magával a faluval ismerkedtünk. Az Ákos közelében fekvő települést 1380-ban említették először oklevélben. 1410-ben Középszolnok megyéhez tartozott és a Kusalyi Jakcsok birtoka volt. Az évszázadok során gyakran változott a tulajdonosa. A falu református temploma 1862-1869 között épült, a korai eklektika kitűnő példája. 1870-ben került sor a felszentelésére. A templom szomszédságában álló gyülekezeti házon 2005-ben emléktáblát  avattak Michiel Adriaenszonn de Ruyter holland admirálisnak, aki a gályarab református lelkipásztorokat szabadította ki 1676. február 11-én. Erdélyben egyedüli emlékhelye a hős tengernagynak.

Kovács D. Zsuzsa

 

Honlapunk fejlesztésének támogatói:
Communitas alapitvány Bethlen Gábor alap