Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Mi a turistaság ?

Turistaság, természetjárás sportszerű, testi és lelki felüdülést nyújtó rendszeres testmozgás a szabadban. Főbb formái: gyaloglás, magashegymászás (alpinizrnus), ismeretszerző kirándulás, tudományos vagy szórakoztató célzatú utazás, barlangkutató természetjárás, vízi természetjárás, sziklamászás, sítúrázás, stb. A természetjáró, ún. tájékozódási versenyeket (orientáció) sportszerű keretek között rendezik,  pontozás és időmérés alapján állapítják meg a győzteseket.  Legtalálobb báró dr. Eötvös Lóránd már klasszikussá vált meghatározása:

    "Turista az, aki útrakél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közebett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét ez a keresés teszi."

Rólunk – múltunk, jelenünk

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület 1891-es kolozsvári megalakulásától kezdődően és napjainkig végigkíséri Kolozsvár turista társadalmát a túraösvényeken. Az idők folyamán elnökei bölcs vezetésével, tagsága önzetlen munkával, menedékházakat, kilátókat épített, forrásokat foglalt, utakat jelzett. Múzeumuk volt, turista kiadványokat adtak ki. Tették ezt erőszakos megszakítással ugyan, de az egyesület szellemiségének kiveszése nélkül. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület a természetjárók és túrázók civil szerveződése. Legfőbb tevékenysége heti rendszerességű túrák szervezése.

Az 1989. decemberi események hatására,  1990 első hónapjaiban megindultak az önszervezések, sorra alakultak a különböző egyesületek, szervezetek, társaságok, szövetségek, közöttük a különböző turista egyesületek. Megkezdődik az erdélyi magyar turista mozgalom újjászervezése. Turista egyesületek jönnek létre Kolozsváron, Aradon, Brassóban, Csikszeredában, majd később a többi megyékben is. Így felvetődik az Erdélyi Kárpát Egyesület újjászervezésének kérdése is, ennek alapgondolata Kolozsvárról indul el.

2009  januárjában az Erdélyi Kárpát Egyesület - Kolozsvár 1891. kiválva az országos egyesületből (Erdélyi Kárpát Egyesület) önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetként jöt létre. Az egyesület az amatőr turizmus híveinek a szervezete, támogatja a természeti és emberi környezet védelmét és mint egyenlő fél, együttműködik hasonló jellegű, hazai és külföldi szervezetekkel, intézményekkel és egyesületekkel.

Vekov Károly, az EKE Kolozsvár 1891 elnöke az Erdélyi Gyopár 2. számában megjelent interjúban mutatja be a kolozsvári osztály történetét és tevékenységét, meggyőződése, hogy az egyesületet a turistaszellem, az önzetlen és elkötelezett természetszeretet, az összetartás és segítőkészség jellemzi.

 „Az Erdélyi Kárpát-Egyesület az erdélyi magyarság legrégibb, ma is működő turista szervezete. Tagjaink nyitott, természetszerető emberek, akik bebarangolják Erdély minden zegét-zugát, féltő gonddal és alázattal óvják az erdélyi tájat, akárcsak Erdély műemlékeit, de szívesen ismertetik meg ezeket bárkivel, aki ellátogat hozzánk.

Az ekések között mindig jó hangulat van, örülnek a szépnek, és szívesen fogadják mindazokat, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak – vélekedik a Kolozsvári Osztály vezetője.

A kincses osztály történelme
A „kolozsvári EKE” a kezdetektől az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlóshajója volt, ugyanis az EMKE által 1891-ben életre hívott első erdélyi magyar turista egyesület, az „Erdélyrészi Kárpát-Egyesület” Erdély szellemi fővárosában alakult meg, egyedüli összerdélyi turisztikai egyesületként, amely nagy vonalakban az erdélyi szászok által létrehozott Karpaten Verein példáját követte. A vidéken – azaz más megyékben – létrehozott EKE-szervezetek (osztályok) a Kolozs Vármegyei Osztálynak (később mint Központi Osztálynak) voltak hierarchikusan alárendelve. Ez az egyesület az első világháború után számos helyen felszámolódott és más magyar szervezetekhez hasonlóan csak nagyon későre – elsősorban a kolozsvári, folyamatosan működő szervezetnek köszönhetően – 1929-ben kezdhette meg újra tevékenységét, jellegét továbbra is megőrizve. A második világháború után, amikor a kommunista rendszer célja a polgári társadalom szervezeteinek felszámolása volt, nem elégedtek meg az akkori elnök, Balogh Ernő lemondatásával. Új, „népi” egyesületeket hoztak létre, majd 1948-ban megszüntették az EKE-t. 1989 után újraszerveződik az EKE. 1990-ben a régió turisztikai egyesületeként Kolozsváron megalakul a Kárpát Turista Egyesület, melynek kezdeményezése nyomán 1991. február 27-én az erdélyi magyar turista szervezetek több megbeszélés után – az 1929-es román bírósági bejegyzés alapján – Kolozsvár központtal újra megalakítják az Erdélyi Kárpát-Egyesületet. Az országos szervezet neve alatt működött az alapító kolozsvári szervezet. A 2006-os országos közgyűlési határozat, majd közjegyzői bejegyzés eredményeként az EKE kizárólag a kolozsvári bejegyzésű országos szervezet neve lett, s ennek nyomán került sor a kolozsvári szervezet bejegyzésére 2009 januárjában Erdélyi Kárpát-Egyesület - Kolozsvár 1891 név alatt. Egyszóval, az összes erdélyi megye EKE szervezete az egykori, majd az újabb kori kolozsvárira vezethető vissza. Alapszabályában és tevékenységében a mai kolozsvári EKE az 1891-es egyesület egyenes folytatójának tartja magát. Céljaink egy az egyben megegyeznek az 1891-es alapítású, illetve az 1929-ben újra engedélyezett EKE alapszabályában foglaltakkal, nyilatkozza Vekov Károly.


Intenzív jelen
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület - Kolozsvár 1891-nek jelenleg 280 fizető tagja van, a teljes létszám (a nem fizetőkkel együtt) négyszáz feletti. A tagság zöme nyugdíjas, de akadnak fiatalabbak is. Míg a legidősebb tagtárs, Bagaméri Béla 88 éves, a legfiatalabb tag – a gyerekeket nem számítva – 1997-es születésű. Amióta új székházat kaptak a katolikus egyház jóvoltából, teljes gőzerővel, otthonos körülmények között végezheti munkáját a lelkes csapat. Havonta – átlagban – mintegy 80 fő részvételével közgyűlést tartanak, melynek második részében sor kerül egy-egy tagtárs – hazai vagy külföldi túrákról készült – vetítettképes élménybeszámolójára is. A közgyűlésen az aktív tagokon kívül olyan idős tagtársaik is részt vesznek, akik túrákra már nehezebben tudnak elmenni, de továbbra is érdeklődnek a szervezet sorsa és belső történései felől. A résztvevők minden közgyűlésen felköszöntik a születésnapjukat ünneplő tagtársaikat.

Ugyancsak havonta vannak választmányi gyűlések, melyek alkalmával megtárgyalják az éppen esedékes szervezési kérdéseket. Szintén havonta kerül sor a túravezetők találkozójára is, amikor megbeszélik az elmúlt havi túrákon felvetődött kérdéseket, illetve rögzítik a következő hónapra betervezett túrákat.


Túraszervezésből jelesre
Tényleges szervezeti életük savát-borsát a heti rendszerességgel megszervezett túrák jelentik. Minden hétvégén – szombaton és vasárnap – átlagban 4-5 túrára kerül sor, s időjárástól függően ezeken 20-30, illetve 60-70-en vesznek részt, mi több, van amikor ez a szám hetven fölé emelkedik.

Nagyon jól működő, kb. tíz természetbarátot megmozgató szerdai program a „Kirándulni jó” túra.

A kirándulások mellett azonban a környezetvédelem is jelentős szerephez jut, hiszen az egyesület tagjai az erdőtisztítási akciók, műemlék- és környezetvédő kezdeményezések sorozatos résztvevői. Az együttműködés érdekében rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak más szervezetekkel, így a barlangászokkal, a tájfutókkal, a természetvédőkkel. De szoros kapcsolatban vannak magyarországi társszervezetekkel, így a debreceni Természetbarát Szövetséggel, a Pestkörnyéki Kárpát Egyesülettel, a Teljesítménytúrázók Társaságával.

A hétvégi túrák mellett immár nagy hagyománya van a Jókai Mór és a Kós Károly Teljesítménytúráknak, mindkettő több távból áll, melyeken rendszeresen részt vesznek külföldiek is. Nemkülönben büszkék az elődök nevével fémjelzett emléktúrákra (Merza Gyula, Jablonovszki Elemér, Máthé Gyula). Rendszeresen megünnepelik a Föld Napját, augusztus 20-án pedig a magyar szolidaritás napját a Bácsitorokban.

„Külön büszkeségünk, hogy Tóthpál Tamás tagtársunk szerkesztésében havonta megjelentetjük a Szabadság című lap mintegy mellékleteként, két teljes oldalon az Erdélyi Kárpát-Egyesület - Kolozsvár 1891 „saját” lapját, melyben a havi túraprogramok mellett túráinkról és kirándulásainkról írnak a résztvevők, kiemelve elsősorban a természeti szépségeket. Ugyancsak itt jelennek meg egykori jeles ekés személyiségek írásai emlékezetes kirándulásaikról. A visszajelzések erről a kezdeményezésünkről egyértelműen pozitívak” - tudjuk meg az elnöktől.

A kolozsváriaknál a fiatalítás sem kérdés, hiszen a tavalytól újra van ifjúsági tagozatuk. Az ifjúság szórakoztatására a város kedvenc kirándulóhelyén, a Bükkben „Kincskereső” versenyt szerveznek, az I-IV. osztályosoknak pedig „Kolozsvár környéke” címen vetélkedőt.

Túrázás itthon és távolabb
Mint minden csapatban, a kolozsváriaknál is akadnak igazi megszállottak, akik rendszeresen részt vesznek magashegyi túrákon, külföldi egy- vagy többszemélyes expedíciókban. Boér Imre Kőrösi Csoma Sándor sírját kereste fel, és ugyancsak Indiában, Ladakhban járt Hints Miklós, de volt ő már Törökország anatóliai részében háromszor is, kétszer meg Iránban, ahol megmászta az 5670 méteres Demavand-csúcsot, és egyszer járt Tadzsikisztánban is.

A hazai helyek is rendkívül népszerűek a kolozsvári ekések körében: előszeretettel keresik fel a Vlegyászát, a Patai-sóstavat, az Aranyos vidékét, Kalotaszeget, a Berettyó forrását, a Tordai-hasadékot, Kisbányát, Sonkolyos környékét, a Királyerdőt. Túravezetőik havonta több kis- és nagybuszos kirándulást szerveznek, Csíktól Máramarosig, Fehér megyétől a bukovinai kolostorokig, természeti szépségű tájaktól történelmi műemlékekig. Nagy érdeklődésre tartanak számot a magyarországi fürdőtúrák, történelmi emlékhelyek, de a tagok együtt látogatnak el Horvátországba, Görögországba, Kárpátaljára is. Hazai vonatkozásban kedvelt hely Torockó, a Misid-völgyi hóvirágtúra, számos híres barlang, a bedellői pünkösdi rózsa-túra, Ó-Radna vidéke, a Szolcsvai víznyelő, Gyulafehérvár, Csombord, Magyar-Lapád, a dési és a tordai sóbánya és a tordai sósfürdő, Verespatak, Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Kis-Ompoly és Havas-Gáld stb., ugyanakkor kitűnően működik a fotószakosztály. Kerékpárosaink ugyan még nem alakították meg saját szakosztályukat, de rendszeresen részt vesznek a különböző versenyeken, így az évente megrendezésre kerülő Vasvári Pál Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúrán is.

Kolozsvár és a jövő

Amint azt a kolozsváriaktól megszokhattuk, a jövő megvalósítandó tervek sokaságát jelenti, ezek közül elsődleges fontosságú a 2011-ben újra a kolozsvári EKE által megszervezésre kerülő országos Vándortábor, amely egybeesik az EKE kettős – az egykori és a legújabb – alapítási évfordulójával. „Szép, kellemes és emlékezetes időtöltést szeretnénk biztosítani valamennyi résztvevőnek”, ígéri Vekov Károly.
Végezetül pedig álljon itt a kolozsvári ekések hitvallása: „Számunkra a hagyományaink tisztelete nagyon fontos. Az országos EKE-hez való tartozás igazából egy lassan kiteljesedő lehetőség, alkalom az együttműködésre, a közös cselekvésre, együtt gondolkodásra, szükség esetén a segítségnyújtásra”, fogalmaz Vekov Károly elnök.” (megjelent az Erdélyi Gyopár 2010/2. lapszámában)            

Gyere velünk!

          Az  Erdélyi Kárpát Egyesület - Kolozsvár 1891 rendezvényeire bárkit szívesen látunk, aki meg szeretné ismerni Erdélynek ezt a csodálatos, sokszínű vidékét,  hisz a környék ideális kirándulóhely: a Gyalui havasok, a szelídebb Meszes, a Vigyázó, a Királyerdő hegység, csodálatos csepkőbarlangokkak, vízesésekkel, sziklaszorosokkal, az Aranyos völgye, a Tordai hasadék, Bélavár, Torockó és a Székelykő, és több más kirándulóhely, a népművészetéről híres Kalotaszeg, műemlékeivel és jellegzetes négyfiatornyos templomaival, romantikus várromok, mint az almási Dezső-vár, nyugatabbra Sebes-vár, közelebb Kolozsvárhoz Léta vára és Gyalu vára és folytathatnánk a felsorolást, mindezek akár egynapos autóbuszos vagy mikróbuszos túrákkal megközelíthetők. Rövidebb gyalogtúrákra ott vannak a várost körüli erdők, a nagyobb kiterjedésű Bükk erdő, a Hója- és Bácsi erdő, a Lomb, valamint a Tekintő és a Szénafüvek, és természetesen a “kincses város” Kolozsvár rengeteg élményt nyújt az ide látogatónak.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 
 
 
 
Click for Kolozsvár, Románia Forecast